A munkahelyi stresszről

Rejtett démonunk, a munkahelyi stressz

Dániel Viktória, a Kisalföld újságírója írt cikket a témában, és megkérdezett engem is.

Furcsa visszatérő fej-, nyak- vagy épp derékfájás. Ma már széleskörűen elfogadott az a nézet, hogy a legtöbb fiziológiai megbetegedésünk hátterében lelki folyamatok állnak. A fő bűnös pedig a stressz, méghozzá a munkahelyi stressz. De hogyan oldjuk ezt fel?

Az emberek nagy része, aktív óráinak döntő többséget a munkahelyén tölti, ezért nem mindegy, hogy milyen behatások érnek minket és hogy reagálunk rá. A folyamatos feszültség nem csak mentálisan meríti ki az embert, visszatérő fej-, hát- vagy derék fajdalomként is jelentkezhet, a hosszú időn keresztül való kitettség pedig súlyos megbetegedéseket, például szív- és érrendszeri problémákat okozhat.

Forintban is mérhető hatás

-A stressz átlagosan minden negyedik magyar munkavállaló egészségét veszélyezteti. Ugyanakkor a stressz nem egy külső történés, hanem a saját reakciónk. A viselkedésünk megváltoztatásával tenni is tudunk ellene – mondta el Kajdi Zsuzsanna mentálhigiénés szakember, aki már évek óta foglalkozik a stresszkezeléssel, néhány hét múlva indul egy újabb kurzusa e téren – Fontos, hogy a munkaadók szem előtt tartsák: a túl gyors munkatempó, a magas elvárások, a tiszteletlenség és igazságosság alacsony mértéke, valamint a piszkálódás a legerősebb stresszfaktorok, melyek az egészségromlás mellett a teljesítményt is csökkentik.

A szakember azt is hozzátette, hogy az eddigi felmérések alapján évente körülbelül 1000 milliárd forint kiesést jelent a munkahelyi stressz miatt csökkenő kapacitás. Ez önmagában is rendkívül sok, hát még annak tükrében, hogy  a 2019-es évben Magyarország teljes GDP összege 47 512 milliárd forint volt. Ebből jól látszik, hogy a téma nem söpörhető egyszerűen az asztal alá, hiszen az emberek közérzete mellett, a gazdaságon keresztül is hat az általános jólétre.

Jó főnöknél kevésbé stresszes az alkalmazott

-A munkaadók sokkal többet tehetnek ebben az ügyben, mint azt általában gondolják. Fontos, hogy egyértelmű, teljesíthető feladatokat szabjanak, mivel az egyik legnagyobb munkahelyi stressz tényező, a bizonytalanság. A mondás, mi szerint “fejétől bűzlik a hal” itt is igaz lehet. A vezető saját magával kapcsolatos elvárásai, az ahogyan ő kezeli a feszültséget meghatározza a szervezeti kultúrát és az általános hangulatot.

A stressz nem olyan dolog, ami velünk történik, hanem a saját reakciónk, így tenni is tudunk ellene – mondta el Kajdi Zsuzsanna mentálhigiénés szakember.

Maradni vagy menni?

Kajdi Zsuzsanna azt is elmondta munkavállalóknak fontos felismerniük a megfelelő mennyiségű pihenés, a táplálkozás és mozgás hatékonyságát.

-A testi feszültség mozgással történő levezetésétől nem csak fizikálisan leszünk fittebbek, hanem a depresszió és a kiégés megelőzésnek és kezelésének is egyik jó eszköze. Ezen felül nagyon fontos az önreflexió képessége, hogy tudatosítsuk, mi is zajlik bennünk egy helyzetben. Önmagában a stressz se nem jó se nem rossz, gát helyett erőforrás is lehet. Persze vannak esetek, amikor egyedül már nem megy, ilyenkor ne féljünk szakember segítségét kérni. Szerencsére ezzel kapcsolatban egyre nyitottabbak az emberek.

Természetesen vannak olyan, helyzetek, amikor az ember egy olyan kiállhatatlan főnökkel vagy mérgező kollégákkal akad össze, akikkel nem tudja rendezni a viszonyt.

-Először próbáljuk meg tisztázással feloldani a helyzetet, ha ez nem megy érdemes átgondolni a kilépést. Azonban ha a váltás mellett döntünk, akkor is érdemes górcső alá venni a stresszkezelésünket és hogy miért kerültünk ebbe a helyzetbe. Gyakori, hogy a főnök vagy a kollégák saját problémáik miatt keresnek egy bűnbakot, akit aztán ezért szekálhatnak, de megfelelő viselkedéssel megelőzhető, hogy újra egy ilyen szituációban találjuk magunkat.

Kik a leginkább érintettek?

Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés keretében több mint19 ezer anonim kérdőív alapján mérték fel a magyarok stresszérzetét. Ez alapján a beosztás jelentősen befolyásoló tényező. A felmérés szerint a diplomás felső vezetők értek el legalacsonyabb stressz szintet, míg a segéd- és betanított munkások a legmagasabbat. A munkakörök tekintetében a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatban volt a legjelentősebb a stressz, ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás, ingatlan ügyek ágazat, és a személyszállítás, közlekedés, postai szolgáltatás ágazat. Ugyanakkor az átlagosnál alacsonyabb stressz-szint volt mérhető az érdekképviselet, nonprofit szervezet, szépségápolás bányászat, víz- és hulladékgazdálkodás, valamint szórakoztatás, sport, szabadidő ágazati kategóriákban. (www.munkahelyistresszinfo.hu)

Fotó: Luis Villasmil

A cikk megjelent a K2 magazinban 2021. január 23-án.